szept 11

Repülünk, de hogyan?!

Feljegyzések, FGBMFI Európai konferencia, Leuven, 2005. október 20-23.

Az indulás:

- előzmény: szerdai vezetőségi megbeszélésen öten (M. Miki, S. Dezső, Sz. Szabi, A. Robi, T. Anti) megegyeztünk, hogy a M. Miki irodájában találkozunk 18, 30 – kor, majd együtt kimegyünk a reptérre, és elutazunk Brüsszelbe. Nyugtáztuk, hogy a gép 20: 50 – kor fog indulni. -

Eljött az október 20-a. Kiderült, hogy S. Dezső nem tud velünk utazni, halaszthatatlan üzleti ügye miatt. Ez nem volt jó hír számunkra, ezzel együtt elindultunk a megbeszélt irányelv szerint. Én (T. Anti) kis családommal, autóval igyekeztünk az irodához, amikor út közben a feleségem megkérdezte tőlem, hogy „jól látom apa, a repülőgép 18: 55-kor indul?” én kicsit félvállról azt gondoltam, hogy az utas felvételi idő kezdetét keveri a gép indulási idejével, majd amikor újra megkérdezte, akkor kezdtem komolyan venni, amit kérdezett. Megnéztem a jegy-visszaigazolást, és akkor nagyon megijedtem, mert tényleg a felszállási idő volt 18: 55-re megjelölve. Mindez történik 18: 23-kor a Bp. Lágymányosi hídon a forgalmi dugóba állva.

Járatinformációk
Járat száma    Indulás    Indulás ideje    Érkezés    Érkezés ideje
W6 221    Budapest – Ferihegy 1     10/6/2005 18:55    Brüsszel – Charleroi     10/6/2005 20:50
W6 222    Brüsszel – Charleroi     10/23/2005 22:00    Budapest – Ferihegy 1     10/23/2005 23:55

Nagy pánik lett úrrá rajtam, hírtelen azt sem tudtam, hogy mit tegyek. Néhány pillanat múlva felhívtam M. Mikit, és elmondtam, amit észrevettem. Miki kérdezte tőlem, hogy én „nem az esti gépre foglaltam jegyet?”, és hozzátette, hogy ő is megnézi a foglalási papírját, majd elbúcsúztunk. Erre elbizonytalanodtam, és felhívtam a Légitársaság diszpécseri szolgálatát, megkérdeztem, hogy hány gép indul aznap Brüsszelbe. A hölgy tájékoztatott, hogy egy gép indul, és az 18: 55-kor, és az utasfelvétel 40 perccel az indulás előtt lezárul. Tudatosult bennem, hogy nagyon nagy gondba vagyok, vagyunk. Vázoltam a hölgynek a helyzetet és megkérdeztem, hogy mi ilyenkor a teendő. Ő mindenképp azt javasolta, hogy 18:55-ig érjünk ki a reptérre, bár felszállni már nem tudunk, de áttetethetjük a jegyet másnapi indulásra.
Miután mindent megkérdeztem, visszahívtam Mikit, aki időközben megérkezett az irodájához és tudatosult benne is, hogy nagyon nagy a baj. Ráadásul csak a Sz. Szabi volt ott, az
A. Robi még a villamoson utazott. Miki és a Szabi elindultak a reptérre, Robi átült egy taxiba a villamosról, én meg közvetlen a reptérre hajtottam. Folyamatos telefonkapcsolat volt közöttünk, és imádkoztunk, hogy tegyen valamit az Úr, nem tudtuk, hogy mit, de el akartunk utazni aznap. Miki és a Szabi kiértek a reptérre 18:38-ra, és egy reptéri alkalmazott, csomaghordó úr segítségével sikerült kikönyörögniük, hogy felvegyék őket az utas listára és megnyissák a utas felvételi helyet újra, miközben velem beszélt telefonon, én kértem őt, hogy mindenképp beszélje meg, hogy a Robit és engem is várjanak meg. A hölgy adott további öt percet, hogy megérkezzünk. Ez 18:43- kor  volt, és én csak araszoltam a Gyorsforgalmi úton 30-40 km/ó sebességgel a dugóban. Reménytelen volt a helyzetem, és akkor üvöltöttem az Úrhoz: „kérlek Uram, add meg, hogy odaérjek és felengedjenek a gépre, kérlek, kérlek, kérlek!” Hátul az autóban a gyerekek még levegőt sem mertek venni, annyira lehetett érezni a feszültséget. Robi beért időre, neki ismét megnyitották az utas felvételt, rá 6-7 percre én is „berobbantam” és lényegében egyszerre felvettek volna az utas listára minket, de akkor jött az, amit senkinek nem kívánok. Az utas felvevő úr nem találta a gépben a nevem, hátrament és pár másodperc múlva kijött és közölte velem, hogy a jegyem nem október 20-ra, hanem október 6-ra szól (18:54-kor).
Járatinformációk
Járat száma    Indulás    Indulás ideje    Érkezés    Érkezés ideje
W6 221    Budapest – Ferihegy 1     10/6/2005 18:55    Brüsszel – Charleroi     10/6/2005 20:50
W6 222    Brüsszel – Charleroi     10/23/2005 22:00    Budapest – Ferihegy 1     10/23/2005 23:55

Akkor teljesen kiborultam, kiszáradt a szám, és majdnem elájultam. A Robi bement, én meg kértem az utas felvevő úr segítségét.
Elkísért a jegyreklamációs pulthoz, hogy hátha lehet tenni valamit, hogy fel tudjak szállni erre a gépre, közben kicsit próbált nyugtatni, hogy a gép késni fog, és ha pár percen belül el tudom intézni, akkor újra megnyitja az utas felvételt. A reklamációs ügyintéző hölgy felhívta a Légitársaság diszpécserét, és átadta a telefont, hogy intézzem a jegyemet. Röviden vázoltam helyzetemet a hölgynek, és többször kiemeltem, hogy én nem 10.06., hanem 10.20-i dátumra  foglaltam a jegyemet, miután ő elkezdte mondani, hogy a gép indulása előtt 40 perccel…erre én közbevágtam: …nézze hölgyem én mindennel tisztában vagyok, kérem az mondja meg, hogy hogyan tudok felszállni erre a gépre. A hölgy megkérdezte, hogy van-e három percem, hogy a telefonos foglalásomat visszahallgassák, és miután kiderül, hogy ki hibázott, azután az vállalja a következményeket. A válaszom rövid és határozott volt: NINCS
Kis időt kért, majd 10-15 másodperc múlva bejelentkezett a supervisor, aki az ilyen eseteket kivizsgálja, és tejhatalommal eljár az ügyben. „Kedves Tóth út, kolléganőm vázolta az ön problémáját, kérek öntől fél percet, a következőként fogok eljárni: Önnek adok egy szabadkártyát erre a járatra, ennek egy kis technikai akadálya van ugyanis 19: 05 van, és a rendszerünk olyan, hogy nem lehet az időben visszamenni (a rendszer szerint már 10 perce a gép felszállt), felveszem az utas felvevővel a kapcsolatot, így ön felszállhat a gépre. Telefonon vissza fogom önt hívni, miután visszahallgattam a jegyfoglaláskor készült felvételt, ha ön hibázott ki fogjuk számlázni a helyfoglalási díjkülönbözetet, amennyiben mi tévedtünk, természetesen vállaljuk ennek költségét. Ez így megfelel önnek?” Ekkor éreztem egy leírhatatlan örömöt a szívemben, ami csaknem kicsalta a könnyet a szememből. A válaszom természetesen az volt, hogy megfelel, de hozzátettem, hogy biztos vagyok benne, hogy nem én tévedtem.
Átmentem az utas felvételre, amit már negyedszerre nyitottak meg, – az utas felvevő úr elmondta, hogy ilyen esetre még nem is emlékszik amióta itt dolgozik, pedig jó néhány utas felvételt végig csinált már – majd odaadta a beszállókártyámat. Ahogy átmentem az útlevélvizsgálaton, Miki már ott várt izgatottan, hogy megyek-e, mikor megláttuk egymást hatalmas örömujjongással ünnepeltük, hogy kegyelmes, szerető, és gondoskodó a mi Istenünk. Imádsággal megköszöntük ezt az egész délutánt és estét. Nagy öröm volt mindannyiunk szívében. Kb. 15 perc elteltével visszahívott a supervisor hölgy, és elmondta, hogy ők hibáztak, és a kellemetlenségért elnézést kért. Válaszul én bizonyságot tettem neki, Jézusról.
Rövid idő elteltével beszálltunk a gépbe, majd elindultunk Brüsszel felé 19:55 – kor, azaz 1 órát késett a gép az eredeti induláshoz képest.

T.Anti

Hozzászólás