dec 19

Fillérre pontosan…

Közeledett a karácsony. Előző héten a családfő egy találkozón éppen arról beszélt, hogy Isten miként gondoskodik róluk. Napról napra. Állandóan. Arról, hogy minden számlájuk, be van fizetve, nincsen adósságuk és a mindennapokban miként ölt ez testet. A gyakorlatról, a kézzel foghatóról, a racionalitásról beszélt, hogy ez az ő családja életében miként válik láthatóvá. Arról szólt, hogy amikor 1000 Ft van a pénztárcájában, akkor is boldog ember.
Az apa jól kifundálta, miként fogja beosztani család összes bevételét. Minden esedékes számlát befizetett és átutalt az összegeket, ami járt a szolgáltatóknak. Elégedetten nyugtázta, hogy miután rendezte a kötelező köröket, maradt még a meglepetésekre és a finomságokra is.
December kilencedikén jött a nagy felfedezés a legidősebb gyermek részéről, elromlott a kombinált hűtőszekrény. Miután elmentek a gyerekek iskolába, az apa egyedül maradt a nagy shakespeare-i kérdéssel venni vagy nem venni? Felmérve a kárt, a várható javítási költségeket, arra jutott, hogy az közel egy új hűtő árának a felébe kerülne. De akkor mi lesz az eltervezett ajándékokkal, az ünnepi vacsorával? Majd beülünk a hűtőbe! Humorizált, és elkezdte böngészni az árakat a neten. De ha már veszünk, akkor már a legjobbak közül vegyünk, és no frost-ot, emlékezett barátai szavaira. Egy 303 literes,Whirlpool alulfagyasztós hűtőszekrény mellett döntött, és a tettek mezejére lépett. Megrendelte, az ünnepekre félretett pénzt hitelkártyával egészítette ki, és kifizette a közeli műszaki boltban. Kedvesek voltak a bolt dolgozói, mintha beavatottak lettek volna, mérsékelt áron számították meg, és a kiszállítást is díjmentesen oldották meg. Már másnap házhoz szállították a készüléket.
Másnap a korábban megbeszélt rokoni találkozó miatt telefonált. Mit is mondjak? Már hajnal óta ezen törpölt. Mindkét család már régóta készült erre a találkozóra. Nem akart csalódást okozni senkinek sem. De ha a látható dolgokra gondolt, akkor egy visszahúzó erő el akarta bizonytalanítani. A polcokon és a hűtőben volt élelmiszer egész hónapra elegendő, de a hónapból Karácsony nélkül is három hét volt még hátra. Két mondat, ami korábbi nehézségek idején már szólt a szívéhez emlékeztette, hogy a visszavonás nem egyenes dolog. Másrészt, hogy ő nem a meghátrálás embere, hanem a hité. Ezek a mondatok hangsúlyosabbak voltak, mint azok az észérvek, amik az utazás elhalasztásáról győzködték. A telefonvonal másik végén örültek hívásának, és mondta a házigazda, hogy minél hamarabb jöjjenek, várják őket.
Indulás előtt a maradék pénzből kifizették a pályamatricát és megtankolta a családi autót. A vendégséghez is szerettek volna hozzájárulni a maguk módján, ezért vittek magukkal vörösbort és egy vettek egy doboz sütit. Útközben szállingózott a hó, a világ legnagyobb hűtőszekrényében a gazda mínuszra állította a hőfokszabályzót.
Az együtt töltött nap csodálatos volt. Az egész napot végig játszották : pingpong csatát követte a csocsó. Mesélt mindenki a régen feledett eseményekről, és a napi aktualitásról. De egy dologról senki sem beszélt: se az apa, sem a gyerekek, hogy elromlott a hűtőjük, és milyen körülmények között vették az újat. Szomjasan itták egymás szavait, szívből örültek inkább egymásnak. Majd előkerült a terülj, terülj asztalka. Minden jó falat az asztalra került, ami a házban található volt. A házigazda család a szeretetük minden melegével főzte, figyelmességgel fűszerezte és kedvességével tálalta. A zsűri tökéletesre, az adható 10 pontot szavazta meg, és még bónusz hálával és mosollyal köszönte meg nagy igyekezetüket. Ebéd után folytatódott a játékok sora kifulladásig. Végre jól eset egy kis pihenő. Felvetődött a javaslat: gyerünk be a Vörösmathy térre, Pestre, nézzük meg a kirakodóvásárt. Vacsora után kabátba és kocsiba bújt a csapat, és meg sem álltak a rakpartig. Parkolót nem találtak, és egy parkolóházat felfedezve, beadták a járgányokat. A gyerekeknek tetszett a díszvilágítás. A sok csillogó kirakatot és az árusok portékáit megcsodálták. A hideg ellen forralt borral védekeztek, és a sétát befejezve, a gépkocsikhoz indultak, kivették és kifizették a megőrzésre leadott autókat.
Pont úgy alakult minden, ahogy a korábbi estén beszélt a vacsoratalálkozón: már csak 1000 Ft volt a bukszájában -és boldogok voltak mindannyian. De másnap iskola van, ezért muszáj volt a haza indulásra gondolni. Az elválás utáni pillanatban a házigazda család egy borítékot csúsztatott a meglepődött apa kezébe. Vegyél Karácsonyra ajándékot a gyerekeknek.
A hazaúton nem mondta a gyermekeinek a borítékot, azok e nélkül is örömmel idézték fel a nap eseményeit. Kipirult arccal, csillogó szemmel énekeltek hazáig. Telis tele voltak élményekkel. A lakásba érve az apa felnyitotta a borítékot. a gyerekek tágra nyitott szemmel nézték aboritek- ban lévő pénzre, mert az pontosan a hűtőgép ára volt.

Fillérre pontosan…

Hozzászólás