márc 22

Egy kísértés, amiről nem szívesen beszélünk

Egy kísértés, amiről nem szívesen beszélünk

“Akiknek ékessége ne legyen külső”

Ne a szemnek szolgáljunk, hanem legyünk a szívnek elrejtett emberei, akik csupán annak akarnak tetszeni, Aki őket a szolgálatra elhívta.
Bizony nehéz területen vagyunk, amikor a “szolgálatunk sikeres” és akaratlanul is rivaldafénybe kerülünk, – hiszen a Szellem ajándékai működnek, – és azoknak látható eredményei, következményei vannak, hála Istennek. A hirdetett evangéliumot – a megígért módon – jelek és csodák követik mindmáig, melyek elsődlegesen arra hivatottak, hogy a hirdetett evangéliumot megerősítsék, Istent megdicsőítsék, nem pedig magukra a csodákra vagy a szolgálóra összpontosítsanak.

Sajnos az emberek “csodavárók”, és ez nem változott Jézus kora óta. Közben lassan ott ólálkodik körülöttünk a, amely komoly kísértést jelent minden hű szolga számára.

“Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá..” Jak.1:17 – tehát ha az Atyától jön, annak az a célja, hogy ŐT dicsőítse, nem pedig bennünket. Ha erre ügyelünk, és “karbantartjuk”, a bennünket lassanként körülövező, egyre fényesebbé váló logót, és “rendszeresen levakarjuk” magunkról a kialakuló “glóriát” – rámutatva Arra a Személyre, aki adja – akkor sikerül az emberek figyelmét Jézus Krisztuson tartani.

Pál és Péter apostol célja nem a celebbé válás volt, hanem az, hogy az embereket Jézus Krisztussal közösségbe hozza. Nem magához linkelte be az embereket, hanem a Megváltóhoz.

Áldott napot.

mm

Hozzászólás